A kozmetikai emulgeálószer segít egyesíteni és stabilizálni az olajos és vizes fázisokat, így a krémek, lotionök és más emulziók egyenletesek maradhatnak.

A textúraelemzés a kozmetikai termékek fizikai tulajdonságait méri a keménység, konzisztencia, eloszlathatóság, tapadás és felviteli viselkedés értékelésére.

A reométer laboratóriumi műszer, amely szabályozott nyírási, feszültségi és hőmérsékleti körülmények között méri a kozmetikai formulák folyását és deformációját.

A dilatáns folyás nyírássűrűsödő viselkedés, amelynél a formula viszkozitása nő az alkalmazott nyírási sebesség növekedésével.

A pszeudoplasztikus folyás nyírásvékonyodó viselkedés, amelynél a kozmetikai formula viszkozitása csökken az alkalmazott nyírási sebesség növekedésével.

A plasztikus folyás strukturált kozmetikai anyagok viselkedése, amelyeknek minimális feszültségre van szükségük a folyás megindulásához; fontos a textúra és stabilitás szempontjából.

A viszkoelaszticitás a kozmetikai anyagok viszkózus és rugalmas viselkedésének kombinációját írja le, és jelentősen befolyásolja a textúrát, folyást, eloszlathatóságot és stabilitást.

A tixotrópia a strukturált kozmetikai formula nyírás hatására bekövetkező, időfüggő viszkozitáscsökkenése, amely a nyírás megszűnése után fokozatosan helyreáll.

A nyírófeszültség az egységnyi felületre ható erő deformáció közben, és fontos paraméter a kozmetikai termékek folyásának és reológiai viselkedésének megértésében.

A nyírási sebesség azt írja le, milyen gyorsan deformálódik egy anyag folyás közben, és fontos paraméter a viszkozitás és a kozmetikai termék viselkedésének megértésében.

A folyáshatár az a minimális alkalmazott feszültség, amely egy nem-newtoni kozmetikai anyag folyását megindítja; fontos a textúra, stabilitás és felvitel szempontjából.

A vízaktivitás a mikrobiális szaporodás számára hozzáférhető víz mennyiségét méri, ezért fontos paraméter a tartósítás, stabilitás és mikrobiológiai kockázat értékelésében.

Az oldhatóság azt mutatja meg, hogy egy összetevő képes-e egy adott oldószerben feloldódni; fontos tényező a kozmetikai formulázás, stabilitás és termékmegjelenés szempontjából.

A tartósítórendszer (preservative system) védi a kozmetikai formulákat a mikrobiológiai szennyeződéstől, és segít fenntartani a termék biztonságát, minőségét és stabilitását.

A fázis szétválás vagy szeparáció a kozmetikai formula fizikai felbomlása különálló fázisokra, és fontos stabilitási probléma emulziókban és többfázisú termékekben.

A fázis inverzió az emulzió szerkezetének változása, amikor a diszpergált fázis folytonossá válik, például O/W rendszerből W/O emulzió alakul ki.

A vízoldhatóság azt mutatja meg, hogy egy összetevő milyen könnyen oldódik vízben; fontos tényező vizes és vízalapú kozmetikai formulák fejlesztésénél.

Az olajoldhatóság azt mutatja meg, hogy egy összetevő milyen könnyen oldódik olajos fázisban; fontos szempont vízmentes és olajalapú kozmetikai formulák fejlesztésénél.

Az olaj-az-olajban emulzió nem vizes rendszer, amelyben az egyik olajos fázis cseppek formájában oszlik el egy másik, vele nem elegyedő olajos fázisban.

A hidrofób anyagok csekély affinitást mutatnak a vízhez, ezért gyakran alkalmazzák őket olajos fázisokban, vízmentes és vízálló kozmetikai formulákban.

A hidrofil anyagok affinitást mutatnak a vízhez, ezért széles körben használhatók oldószerként, nedvesítőszerként, emulgeálószerként és funkcionális összetevőként.

A HLB numerikus rendszer a tenzidek hidrofil és lipofil egyensúlyát írja le, és segít a kozmetikai formulákhoz megfelelő emulgeálószerek kiválasztásában.

Az emulzió stabilitás azt jelenti, hogy a kozmetikai emulzió tárolás közben megőrzi fizikai szerkezetét fázis szétválás, koaleszcencia és jelentős változások nélkül.

A diszperzió olyan kozmetikai rendszer, amelyben oldhatatlan részecskék oszlanak el egy folytonos fázisban, például pigmentek krémekben vagy porok folyadékokban.

A diszpergálószerek segítik az oldhatatlan részecskék, pigmentek és porok egyenletes eloszlatását a kozmetikai formulákban, és javítják a szuszpenziók stabilitását.

A koszolvensek elsődleges oldószerrel együtt használva javítják a rosszul vízoldódó kozmetikai összetevők oldhatóságát, diszpergálhatóságát és beépíthetőségét.

A koemulgeálószerek az elsődleges emulgeálószereket támogatják, javítva az emulziók stabilitását, textúráját és konzisztenciáját krémekben, lotionökben és más kozmetikumokban.

A puffer rendszerek meghatározott pH-tartományban tartják a kozmetikai formulát, és támogatják az érzékeny összetevők stabilitását, tartósítását és teljesítményét.