Mikroemulziók – Tulajdonságai és kozmetikai alkalmazása

Mik azok a mikroemulziók?

A mikroemulzió vízből, olajból és amfifil anyagból (felületaktív anyagból) álló rendszer, amely egyetlen, optikailag izotróp rendszert képez. A formulától függően a belső fázis lehet vízben diszpergált olajcseppekből vagy olajban diszpergált vízcseppekből álló rendszer.

A diszpergált struktúrák átmérője jellemzően körülbelül 10–200 nm, ezért a mikroemulziók optikailag tisztának vagy áttetszőnek tűnhetnek. Folyékony vagy gélszerű rendszerként is előfordulhatnak.

A mikroemulziók tulajdonságai

A mikroemulziók általában stabilabbak a hagyományos emulzióknál, és hatóanyagok beépítésére vagy szolubilizálására is használhatók. A kis cseppméret bizonyos összetevők bőrbe jutását és permeációját is elősegítheti.

Gyakran ternér rendszerként írják le őket, amely meghatározott arányban vízből, lipidfázisból és felületaktívanyag-keverékből áll.

Felületaktív anyagok és bőrtolerancia

A mikroemulziók egyik lehetséges hátránya a viszonylag magas felületaktívanyag-koncentráció, amely növelheti a bőrirritáció vagy szenzibilizáció kockázatát. A modern formulákban alkalmazhatók alkil-poliglikozidok, amelyeket általában kíméletesebbnek tartanak a hagyományos, polioxietilén-alapú nemionos felületaktív anyagoknál.

References

Handbook of Cosmetic Science and Technology – André O. Barel, Marc Paye, Howard I. Maibach.